| Milliók a toubai zarándoklaton |
|
| Szerkesztette: Szilasi Ildikó Hermina |
| 2012. február 01. szerda, 09:26 |
|
Afrika, Budapest - Kevesen tudják, hogy az Afrika Mekkájaként is emlegetett Touba város Nyugat-Afrika egyik legjelentÅ‘sebb vallási ünnepének helyszÃne és leglátogatottabb zarándokhelye. Az intenzÃv vallásos élmény, a marabuk misztikus világa évente 2 -3 millió zarándokot vonz. A zarándoklaton a szenegáli muszlimok - a muridok- a toubai nagy mecsetben és környékén található szentként tisztelt vallási vezetÅ‘k sÃrhelyeit látogatják meg. Az elsÅ‘sorban a környezÅ‘ nyugat- afrikai országokból érkezÅ‘ látogatókon túl az emlékezetes spirituális- kulturális élmény egyre több külföldi látogató érdeklÅ‘dését is felkelti. SÅ‘t, a toubai zarándoklat a vallási turizmus részeként ma már a szenegáli turisztikai minisztérium hivatalos ajánlatai között is szerepel. Az Afrikai-Magyar Egyesület támogatásával két fÅ‘s stáb: Szilasi Ildikó Hermina antropológus, Afrika-szakértÅ‘ és Lantai-Csont Gergely fotográfus 2012 január 9-24 között Szenegálban dolgozott. A stáb harmadik tagja, Daouda Sow ’Abo’ volt, akinek vallási, kulturális ismeretei és kapcsolatai rendkÃvül sokat segÃtettek a projekt megvalósÃtásában. Â
3 fÅ‘s stábunk: balról Lantai-Csont Gergely, Daouda Sow ’Abo’, és Szilasi Ildikó Hermina A projekt célja Szenegál kulturális-turisztikai értékeinek dokumentálása, bemutatása és népszerűsÃtése volt. Útjuk során a toubai zarándoklaton túl Szenegál nemzeti sportja, a serer hagyományokon alapuló birkózás, a vallási vezetÅ‘k, avagy marabuk misztikus világa illetve a szenegáli halászat is fotográfiai-antropológiai feldolgozásra került. A projekt együttműködÅ‘ partnere a TAP Portugál légitársaság (http://www.flytap.com)  117 éve, hogy a muridizmus alapÃtóját, Ahmadou Bambát (1850-1927) vallási popularizmusa miatt a francia gyarmati kormányzat 1895 szeptember 5.-én száműzte Gabonba. A szentként tisztelt vallási vezetÅ‘ isteni lényét rengeteg mÃtosz övezi. A legenda szerint négy hónaposan már járni és beszélni tudott. Már gyermekkorában kitűnt furcsa életvitelével: amikor csak tehette olvasott, Ãrt és imádkozott. Szülei szigorú iszlám oktatásban részesÃtették, Mauritániába küldték, ahol szúfiktól tanult. A világi javak nem érdekelték, mindig Isten közelségét kereste. 14 éves korában irodalmi arabsággal megÃrta egyik fÅ‘művét, a Korán újraértelmezésével általa alapÃtott murid vallás egyik legfontosabb bölcsességeit, tanlÃtásait tartalmazó kötetét, melynek cÃme: Massalik- Al – Jinan Huqqa-L- Bukau. (Utazások a Paradicsomba). Hét éves gaboni (1895-1908) és további öt éves mauritániai (1903-1907) száműzetését számos, a muridok számára meghatározó misztikus történet veszi körül. Feljegyzések, festmények, művészeti alkotások idézik azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket Ahmadou Bamba tett: megszelidÃtette az éhes oroszlánt, amellyel fogvatartói összezárták. ImaszÅ‘nyegével a vÃz felett lebegve imádkozott, amikor a franciák megakadályozták abban, hogy imádkozhasson. TanÃtásai, csodálatos történetei által már életében is rengeteg hÃvet gyűjtött maga köré. Egyik legelsÅ‘, legbuzgóbb és áldozatkészebb hű követÅ‘je Ibrahima Fall volt, akinek életútja, személyisége erÅ‘s hatást gyakorolt a murid hÃvÅ‘kre. Â
Az egyetlen, ikonná vált, Ahmadou Bambát megörökÃtÅ‘ fotó. Ahmadou Bamba az üdvözölés útjaként a szorgalmas, kemény munkát, és a vallási vezetÅ‘ – marabu- áldozatkész követését jelölte meg. A muridok hittel követik marabuikat, Ahmadou Bamba egyenesági leszármazottait, akik megörökölték Ahmadou Bamba képességeit: spiritualizmusát, vallási miszticizmusát, Istenhez való közelségét. A murid vallás központjaként 1887-ben Ahmadou Bamba 165 km-re Szenegál fÅ‘városától, Dakartól Szent Város alapÃtott: Toubát. A toubai Nagy Mecsetben kerül sor minden évben a toubai zarándoklatra, amely során a muridok a vallási vezetÅ‘k sÃrhelyeihez zarándokolnak. A becsült számadatok szerint 2-3 millió zarándok érkezik a Szent Városba évente, ahol sem dohányárut, sem cigarettát nem lehet kapni, nincs szórakozóhely, tilos a szerencsejáték, a nÅ‘k kötelezÅ‘ viselete a hosszúszoknya és a fejkendÅ‘, a vÃzellátás és a föld pedig ingyenes. A 300.000-es lakosságú Touba városban 52 mecset működik. A zarándoklat legfontosabb helyszÃne az Ahmadou Bamba és fiainak sÃrhelyét is Å‘rzÅ‘ Nagy Mecset, amely 40 évig épült és 1963-ban készült el. Az Afrika egyik legnagyobb és leggyönyörűbb mecsetjeként is számon tartott épületet 5 minaret és 3 dóm gazdagÃtja. Legmagasabb minaretje nem kevesebb, mint 87 méteres és Ibrahima Fall után Lamp Fallnak hÃvják. Â
Zarándokok a toubai Nagy Mecset elÅ‘tt (Fotó: Lantai-Csont Gergely) A Toubai Zarándoklat során több napon át hÃvÅ‘k százezrei érkeznek a mecsetbe, illetve egyéb zarándokhelyekre, például Ibrahima Fall sÃrhelyét tartalmazó temetÅ‘be és a könyvtárba. A muridok hite szerint a vallási vezetÅ‘k sÃrhelyeinek megérintése jó szerencsét hoz, az ott elmondott ima, kérés, meghallgatásra talál, a zarándok útja áldottá válik. Ezért a hÃvÅ‘k akár órákig tartó sorban állás után, némelyek érzelmileg túlfűtött állapotban, némelyek egyenesen transzban vagy extázisban érkeznek a sÃrhelyekhez. Touba városa a maga különös hangulatával, lovasszekereivel, zsibongó, szÃnes forgatagával életre szóló élményt jelenthet az oda látogatónak. A város biztonságos, és a toubai zarándoklat idején az étel és szállás mindenkinek ingyenes, természetesen az fontos, hogy egy helyi vezetÅ‘vel érkezzen az oda látogató, aki kiismeri magát a helyi kulturális és vallási környezetben. A marabuk gondoskodnak a látogatók élelmezésérÅ‘l, több ezer marhát vágnak a zarándoklat idején. A vallási vezetÅ‘k a kiadásokat tanlÃtványaik önkéntes hozzájárulásaiból fedezik: ki élelmiszerrel, ki pénzzel járul hozzá a költségek fedezéséhez, lehetÅ‘ségeihez mérten. Â
Vissza az idÅ‘ben: munkatársaink lovasszekéren Toubában Az odautazók a marabuk leghűebb követÅ‘ivel, az úgynevezett Baye Fallokkal is találkozhatnak, akik Ibrahima Fall mintájára rasta tincseket hordanak, puritán életet élnek és a marabuk képeivel dÃszÃtett nyakbafüggÅ‘kkel illetve gri-grikkel, védÅ‘ talizmánokkal vannak felvértezve.  Táncoló Baye Fall (Fotó: Lantai –Csont Gergely) |


























